IQ történelem

[IQ23]

Érdekes- nekem egy évig volt kollégiumi szobatársam egy ógörög-latin szakos srác. Ma a pázmányon tanít, de semmi ilyesmiről nem beszélt.
Nem hiszek abban, hogy az Onogur (nem a magyar) egy ősnyelv lenne. Valószínóűleg az a folyamat zajlott nálunk is mint a bolgároknál. Az elit írta a történelmet, de felvette a néptömeg nyelvét. Kiváncsi lennék az onogurok törénelmére.

mert biztos a piáról és a pináról dumáltatok csak.

Én sem azt mondom, hogy A Magyar az ősnyelv, hanem hogy egy ősnyelvnek (nem biztos hogy Az Ősnyelvnek) a legtöbbet megtartó, legjobban hasonlító nyelvét ma Magyarországon beszélik és most úgy hívják: Magyar nyelv!

[IQ23]

mi van? A kéz nem hasonlít a keszihez? Még ilyen törzsünk is volt . A vér nem a verihez? A ha valóban nem, de a pocakhoz már hasonlít a pötsi, a faszhoz a kulli (kuki), a méh-hez a méhiléinnen, szem szilma. Nem csak iolvasni kell, hanem próbálni kiejteni..

ez egyenesen baromság. Hány olyan szót írjak ide (a spanyolból,az angolból, a franciából, a latinból, a görögből, szankszritból) ami "hasonlít" (ennél még jobban is) a magyarhoz?  csak egy számot mondj.

Ez nem rokonság!

[IQ23]

és ekkora regényket senki nem fog olvasni, csak átszalad. Légy tömör.

tömör vagyok (Te meg lüke:)  csak belinkeltem azt is mire reagáltam. amire, az a döltbetűs!  csak nem felületesen olvasol? 

[IQ23]

Mi akkor az ősnyelv? Az a nyelv kellene, hogy legyen, amelyből az összes többi ered, tehát pont az alapszókincs lenne a közös, mint ahogy a magyarban az a finnugor.
Nézzük pl. a szlávokat - a magyarba  a szláv szavak többsége a földmüveléssel, mindennapi letelepedett élettel kapcsolatosak - mert vándor őseink itt telepedtek le huzamosan. Ezek a szavak minden szláv nyelvben többé - kevésbé szintén ugyanazok, de pl. a többi finnugor nyelvben mások. Ebből logikusabban következik az, hogy a magyar vette át őket a szlávból, és nem fordítva. A magyar persze szintén bizonyíthatóan sok nyelvnek adott át szavakat, pl. a románban a városi kultúra szavai (oras - város, oara- vár) a magyarból valók.

Az egyszerüség törvénye gyakran bejön az életben: egy dolog legvalószínübb magyarázata a legkézenfekvőbb magyarázat...

szláv földművelés?!  hol? mikor?  régészeti lelet esetleg?

Csak ha sok időd akkor fogj neki a keresésnek. Ha spórolni akarsz akkor kérdezz meg engem. a válasz: Nincs!

Tehát akkor mégegyszer:
A Kárpát-medence, mely földrajzilag egységes, hegyekkel körülzárt jól védhető, tele hőforrással, barlangal, élő vízzel, igen kedvező éghajlattal rendelkezett. Az európai jégkor végén, mikor a hótakaró visszahúzodott a Kárpát-medencében vált lehetségessé a letelepedett élet. Viszonylag stabil éghajlat. Annak rendje s módja szerint le is telepedtek itt, majd innen rajzottak ki az emberek, de jórészük itt maradt. Egy közös nyelvet beszéltek. De nem csak a medencében, hanem egész Ázsiában és mezopotámiában is. Nem azt mondom, hogy ugyanazt, (hiszen Nógrádban sem ugyanazt a nyelvet beszélik mint pesten)  tényleg? = taélleg? de igen hasonlót (dialektus)  /érdekes tény, hogy egy bajor nemigen érti mit beszél egy délnémet- ha nem lenne egy "irodalmi német nyelv" meg sem értenék egymást, míg Te egy Csángóval 10 perc után vígan elbeszélgetsz, hiszen a jelentéstartalmat a mássalhangzók hordozzák, a magánhangzók, csak színesítik a beszédet. -illetve a mély és magas magánhangzók a távoli és közeli dolgokra utalnak. Emez, Amaz, Körül, Karol...stb Aztán amikor a világ többi népe "zaklatta" a lovas-kultúrájú népeket és azok elkezdtek vándorolni, vissza vissza tértek az "őshazába". Hol menedékért, hol "felszabadítóként"-mint például a Hunok, vagy a Magyarok(akiknek a nevét a mai napig viseljük, bár a világ hunoknak ismer. A lényeg hogy volt itt egy "ősnyelvet" beszélő LETELEPEDETT nép, melyet egy szintén "ugyanazt" a nyelvet beszélő, azonos kultúrával, világképpel, eredetmondával,zene-tánc-miazmás rendelkező törzs-nép-család felduzasztott.

kb ennyi kivonatosan.

[partizán]

Nem érdemes elfeletkezni arról, hogy a finnugor - török nyelvrokonság hívei közötti háborúnak egyik oka az is volt, hogy a büszke magyar arisztokráciának jobban feküdt a harcos-lovas török népektől való származás, mint a halszagú finnugor rokonság.

Valamint nem érdemes elfeledkezni arról, hogy a finnugor elmélet a XVIII-XIX század terméke, továbbá, hogy az ősgesztáink, és krónikáink (Anonymus,Kézai Simon, Bonfini) egy árva megveszekedett szóval sem tesznek említés finn vagy északi kapcsolatról, kizárólag Hun,Szkíta rokonságról és közép Ázsiai eredetről!
Kérdés: Egy nép eredetét/származását/rokonságát nyelvészeti szemponton kívül mivel lehet még "bizonyítani"??
Válasz: Genetika vagy régebben vérképvizsgálat (0,A,B,AB). Ezen vizsgálatok eredménye megmutatja hogy nincs genetikai keveredés a két népcsoport között - tehát nem rokonok. Hogy nyelvtanilag, nyelvészetileg mekkora a hasonlóság (elenyészően kicsi egyébként, csak mivel a XIX.században a kor eszközeivel vizsgálták, európában a magyarokon kívül csak a finnek nem 'flektálnak' - innen az ötlet hogy rokonok vagyunk) az csak arra bizonyíték, hogy a távoli múltban volt kapcsolat a két nép között, de a kapcsolat nem lehetett erős. Nem is beszélve arról, hogy ha rokonnép lenne/lennénk akkor a "mitológiánk", népművészetünk is hasonló lenne, erről pedig szó sincs!!

Az etimológiai szótárt nézegetve azonban tény, hogy a magyar egy hihetetlenül kevert nyelv, a szótári anyag kb. 20-30%-a csak finnugor (vagy még régebbi uráli) eredetü; van egy nagyon régi és jelentős törökös (pontosabban csuvas) rész még a honfoglalás előttről, aztán rengeteg szláv szó ami már közvetlenül a honfoglalás után beáramlott ("pálinka", "kapa", "gomba", "lapát", "pohár", "tányér", "kabát", "nadrág" csak hogy pár meglepőbbet említsek),  + erre még jött a német meg a latin, meg nyomokban még más nyelvek is (pl. a "száz", "ezer", "tehén", "tej", "szarv" iráni eredetü....)

Na nálam ez bassza ki a biztosítékot. AZ ETIMOLÓGIAI Szótár szerint! Amit kik is írtak-írnak?! A föld meg lapos! És nem lesz vizit díj! Jó hogy nem  azt írod hogy megírta a Blikk! - félre ne érts nem Rád haragszom, mert gondolom legjobb tudásod szerint utánanézel egy "hiteles" forrásnak, hanem ezekre akik ezt írták. Vegyük csak elő az 1862-es Czuczor-Fogarasi szótárat és megdöbbenve tapasztaljuk "állításaid" ellenkezőjét. Igaz a mai napig nem adják ki!!  Elkezdték ugyan nagy erőfeszítéseknek hála megint kiadni az ezredforduló környékén, de a 6-ik kötet "F" betű után leálltak vele. Már csak azért is érdemes lenne kiadni, mert egy XIX.századi nyelvi állapotot tükröz. Szégyen ami itt folyik még mindig!

Azonban, az ős szókincsnek (testrészek, rokonsági fokok, alap igék és főnevek, alapszámok) kb 80%-a finnugor; és ezek a standard eltérésekkel (pl. szókezdő magyar h = szókezdő finn k, szókezdő magyar f = szókezdő finn p, szóvégi magyar z = szóvégi finn t) egyértelmüen bizonyíthatók.

Ebben biztos vagy?     http://www.finnhun.com/  ez egy finn magyar szótár. beírtam pár 'alap' szót (kéz,láb,has,tetvér,vezér...)  röhejes lett a végeredmény!

Készültek a nyelvek rokonságát felmérő statisztikák, és ezek alapján érdekes tényekre derül fény: az indoeurópai nyelvek (szankszrit, iráni, görög, latin, germán, szláv) között igen erős még mindig a hasonlóság mind szóalakban, mind nyelvtanban a több ezer évvel ezelőtti szétvállás ellenére, de például a finnugor nyelvek és az indoeurópai nyelvek között semmi kapcsolat nem mutatható ki (összesen kettő-három gyanús szó van: "név", "hal", "méz-méh", ami esetleg közös gyökerekre engedhet következtetni.)
Ugyanakkor, a világ minden nyelvében van pár %-nyi megegyező szó, akár rokonok, akár nem, vagyis lehet, hogy egy szingaléz - magyar szószedetet is össze lehetne rakni hasonlóan a magyar-göröghöz. Este bellenézek az etimológiaiba, mit hoz ki IQ szavaira.


M?egint csak a "blikk" efektusra tudnék hivatkozni.  Nézzük meg mit írt Körösi Csoma Sándor (az agyon hallgatott, bár az egyik legnagyobb Magyar)  "a szanszkrit semmiféle nyelvvel nem mutat olyan rokon vonásokat, mint a magyarral…, amennyire különbözik minden más kelet-európai nyelvtől, olyannyira kimutatható a magyar nyelvvel való rokonsága."

Azóta maguk az indoeurópai nyelvészek - Trubetzkoy, Pittioni, Schegel, stb. - döntötték meg az évszázados dogmát, és elvetették a közös indogermán ősnyelv és ősnép létezését. Beismerték, hogy tévedésnek bizonyult azon feltételezésük, miszerint a szanszkrit lett volna az indoeurópai nyelvek őse.


SZVSZ partizánnak van igaza, a magyarság legvalószínübb keletkezése, hogy egy hódító török csapat meghódította a nálánál számosabb finnugor népet, de a nép végül beolvasztotta a hódítót, a nyelv pedig összekeveredett, finnugor alapokon.

Naigen. oszt mégis hogy?  jön a kevés hódító (akik csak katonailag erősebbek) idegen kultúrával,nyelvel, vallással/hiedelem világgal/ leigázza az őslakosokat, rákényszeríti hogy adózzanak, majd elfelejti a nyelvét és a kultúráját?



Végezetül egy kis link ajánló.
http://www.varga.hu/   
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/LATIN_MAGYAR%20SZOTAR/LATIN_MAGYAR%20SZOKINCS.htm

és ekkora regényket senki nem fog olvasni, csak átszalad. Légy tömör.

[partizán]

és szerintem a döntő érv:
pina - pillu

Ennyi, azaz némi kis kiejtésbeli eltérés a lényeget tekintve pár ezer év alatt hevonnen kulli, azaz lófasz!:)

[partizán]

Nem érdemes elfeletkezni arról, hogy a finnugor - török nyelvrokonság hívei közötti háborúnak egyik oka az is volt, hogy a büszke magyar arisztokráciának jobban feküdt a harcos-lovas török népektől való származás, mint a halszagú finnugor rokonság.

Valamint nem érdemes elfeledkezni arról, hogy a finnugor elmélet a XVIII-XIX század terméke, továbbá, hogy az ősgesztáink, és krónikáink (Anonymus,Kézai Simon, Bonfini) egy árva megveszekedett szóval sem tesznek említés finn vagy északi kapcsolatról, kizárólag Hun,Szkíta rokonságról és közép Ázsiai eredetről!
Kérdés: Egy nép eredetét/származását/rokonságát nyelvészeti szemponton kívül mivel lehet még "bizonyítani"??
Válasz: Genetika vagy régebben vérképvizsgálat (0,A,B,AB). Ezen vizsgálatok eredménye megmutatja hogy nincs genetikai keveredés a két népcsoport között - tehát nem rokonok. Hogy nyelvtanilag, nyelvészetileg mekkora a hasonlóság (elenyészően kicsi egyébként, csak mivel a XIX.században a kor eszközeivel vizsgálták, európában a magyarokon kívül csak a finnek nem 'flektálnak' - innen az ötlet hogy rokonok vagyunk) az csak arra bizonyíték, hogy a távoli múltban volt kapcsolat a két nép között, de a kapcsolat nem lehetett erős. Nem is beszélve arról, hogy ha rokonnép lenne/lennénk akkor a "mitológiánk", népművészetünk is hasonló lenne, erről pedig szó sincs!!

Az etimológiai szótárt nézegetve azonban tény, hogy a magyar egy hihetetlenül kevert nyelv, a szótári anyag kb. 20-30%-a csak finnugor (vagy még régebbi uráli) eredetü; van egy nagyon régi és jelentős törökös (pontosabban csuvas) rész még a honfoglalás előttről, aztán rengeteg szláv szó ami már közvetlenül a honfoglalás után beáramlott ("pálinka", "kapa", "gomba", "lapát", "pohár", "tányér", "kabát", "nadrág" csak hogy pár meglepőbbet említsek),  + erre még jött a német meg a latin, meg nyomokban még más nyelvek is (pl. a "száz", "ezer", "tehén", "tej", "szarv" iráni eredetü....)

Na nálam ez bassza ki a biztosítékot. AZ ETIMOLÓGIAI Szótár szerint! Amit kik is írtak-írnak?! A föld meg lapos! És nem lesz vizit díj! Jó hogy nem  azt írod hogy megírta a Blikk! - félre ne érts nem Rád haragszom, mert gondolom legjobb tudásod szerint utánanézel egy "hiteles" forrásnak, hanem ezekre akik ezt írták. Vegyük csak elő az 1862-es Czuczor-Fogarasi szótárat és megdöbbenve tapasztaljuk "állításaid" ellenkezőjét. Igaz a mai napig nem adják ki!!  Elkezdték ugyan nagy erőfeszítéseknek hála megint kiadni az ezredforduló környékén, de a 6-ik kötet "F" betű után leálltak vele. Már csak azért is érdemes lenne kiadni, mert egy XIX.századi nyelvi állapotot tükröz. Szégyen ami itt folyik még mindig!

Azonban, az ős szókincsnek (testrészek, rokonsági fokok, alap igék és főnevek, alapszámok) kb 80%-a finnugor; és ezek a standard eltérésekkel (pl. szókezdő magyar h = szókezdő finn k, szókezdő magyar f = szókezdő finn p, szóvégi magyar z = szóvégi finn t) egyértelmüen bizonyíthatók.

Ebben biztos vagy?     http://www.finnhun.com/  ez egy finn magyar szótár. beírtam pár 'alap' szót (kéz,láb,has,tetvér,vezér...)  röhejes lett a végeredmény!

Készültek a nyelvek rokonságát felmérő statisztikák, és ezek alapján érdekes tényekre derül fény: az indoeurópai nyelvek (szankszrit, iráni, görög, latin, germán, szláv) között igen erős még mindig a hasonlóság mind szóalakban, mind nyelvtanban a több ezer évvel ezelőtti szétvállás ellenére, de például a finnugor nyelvek és az indoeurópai nyelvek között semmi kapcsolat nem mutatható ki (összesen kettő-három gyanús szó van: "név", "hal", "méz-méh", ami esetleg közös gyökerekre engedhet következtetni.)
Ugyanakkor, a világ minden nyelvében van pár %-nyi megegyező szó, akár rokonok, akár nem, vagyis lehet, hogy egy szingaléz - magyar szószedetet is össze lehetne rakni hasonlóan a magyar-göröghöz. Este bellenézek az etimológiaiba, mit hoz ki IQ szavaira.


M?egint csak a "blikk" efektusra tudnék hivatkozni.  Nézzük meg mit írt Körösi Csoma Sándor (az agyon hallgatott, bár az egyik legnagyobb Magyar)  "a szanszkrit semmiféle nyelvvel nem mutat olyan rokon vonásokat, mint a magyarral…, amennyire különbözik minden más kelet-európai nyelvtől, olyannyira kimutatható a magyar nyelvvel való rokonsága."

Azóta maguk az indoeurópai nyelvészek - Trubetzkoy, Pittioni, Schegel, stb. - döntötték meg az évszázados dogmát, és elvetették a közös indogermán ősnyelv és ősnép létezését. Beismerték, hogy tévedésnek bizonyult azon feltételezésük, miszerint a szanszkrit lett volna az indoeurópai nyelvek őse.


SZVSZ partizánnak van igaza, a magyarság legvalószínübb keletkezése, hogy egy hódító török csapat meghódította a nálánál számosabb finnugor népet, de a nép végül beolvasztotta a hódítót, a nyelv pedig összekeveredett, finnugor alapokon.

Naigen. oszt mégis hogy?  jön a kevés hódító (akik csak katonailag erősebbek) idegen kultúrával,nyelvel, vallással/hiedelem világgal/ leigázza az őslakosokat, rákényszeríti hogy adózzanak, majd elfelejti a nyelvét és a kultúráját?



Végezetül egy kis link ajánló.
http://www.varga.hu/   
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/LATIN_MAGYAR%20SZOTAR/LATIN_MAGYAR%20SZOKINCS.htm

mi van? A kéz nem hasonlít a keszihez? Még ilyen törzsünk is volt . A vér nem a verihez? A ha valóban nem, de a pocakhoz már hasonlít a pötsi, a faszhoz a kulli (kuki), a méh-hez a méhiléinnen, szem szilma. Nem csak iolvasni kell, hanem próbálni kiejteni..

[IQ23]

Nem érdemes elfeletkezni arról, hogy a finnugor - török nyelvrokonság hívei közötti háborúnak egyik oka az is volt, hogy a büszke magyar arisztokráciának jobban feküdt a harcos-lovas török népektől való származás, mint a halszagú finnugor rokonság.

Valamint nem érdemes elfeledkezni arról, hogy a finnugor elmélet a XVIII-XIX század terméke, továbbá, hogy az ősgesztáink, és krónikáink (Anonymus,Kézai Simon, Bonfini) egy árva megveszekedett szóval sem tesznek említés finn vagy északi kapcsolatról, kizárólag Hun,Szkíta rokonságról és közép Ázsiai eredetről!
Kérdés: Egy nép eredetét/származását/rokonságát nyelvészeti szemponton kívül mivel lehet még "bizonyítani"??
Válasz: Genetika vagy régebben vérképvizsgálat (0,A,B,AB). Ezen vizsgálatok eredménye megmutatja hogy nincs genetikai keveredés a két népcsoport között - tehát nem rokonok. Hogy nyelvtanilag, nyelvészetileg mekkora a hasonlóság (elenyészően kicsi egyébként, csak mivel a XIX.században a kor eszközeivel vizsgálták, európában a magyarokon kívül csak a finnek nem 'flektálnak' - innen az ötlet hogy rokonok vagyunk) az csak arra bizonyíték, hogy a távoli múltban volt kapcsolat a két nép között, de a kapcsolat nem lehetett erős. Nem is beszélve arról, hogy ha rokonnép lenne/lennénk akkor a "mitológiánk", népművészetünk is hasonló lenne, erről pedig szó sincs!!

Az etimológiai szótárt nézegetve azonban tény, hogy a magyar egy hihetetlenül kevert nyelv, a szótári anyag kb. 20-30%-a csak finnugor (vagy még régebbi uráli) eredetü; van egy nagyon régi és jelentős törökös (pontosabban csuvas) rész még a honfoglalás előttről, aztán rengeteg szláv szó ami már közvetlenül a honfoglalás után beáramlott ("pálinka", "kapa", "gomba", "lapát", "pohár", "tányér", "kabát", "nadrág" csak hogy pár meglepőbbet említsek),  + erre még jött a német meg a latin, meg nyomokban még más nyelvek is (pl. a "száz", "ezer", "tehén", "tej", "szarv" iráni eredetü....)

Na nálam ez bassza ki a biztosítékot. AZ ETIMOLÓGIAI Szótár szerint! Amit kik is írtak-írnak?! A föld meg lapos! És nem lesz vizit díj! Jó hogy nem  azt írod hogy megírta a Blikk! - félre ne érts nem Rád haragszom, mert gondolom legjobb tudásod szerint utánanézel egy "hiteles" forrásnak, hanem ezekre akik ezt írták. Vegyük csak elő az 1862-es Czuczor-Fogarasi szótárat és megdöbbenve tapasztaljuk "állításaid" ellenkezőjét. Igaz a mai napig nem adják ki!!  Elkezdték ugyan nagy erőfeszítéseknek hála megint kiadni az ezredforduló környékén, de a 6-ik kötet "F" betű után leálltak vele. Már csak azért is érdemes lenne kiadni, mert egy XIX.századi nyelvi állapotot tükröz. Szégyen ami itt folyik még mindig!

Azonban, az ős szókincsnek (testrészek, rokonsági fokok, alap igék és főnevek, alapszámok) kb 80%-a finnugor; és ezek a standard eltérésekkel (pl. szókezdő magyar h = szókezdő finn k, szókezdő magyar f = szókezdő finn p, szóvégi magyar z = szóvégi finn t) egyértelmüen bizonyíthatók.

Ebben biztos vagy?     http://www.finnhun.com/  ez egy finn magyar szótár. beírtam pár 'alap' szót (kéz,láb,has,tetvér,vezér...)  röhejes lett a végeredmény!

Készültek a nyelvek rokonságát felmérő statisztikák, és ezek alapján érdekes tényekre derül fény: az indoeurópai nyelvek (szankszrit, iráni, görög, latin, germán, szláv) között igen erős még mindig a hasonlóság mind szóalakban, mind nyelvtanban a több ezer évvel ezelőtti szétvállás ellenére, de például a finnugor nyelvek és az indoeurópai nyelvek között semmi kapcsolat nem mutatható ki (összesen kettő-három gyanús szó van: "név", "hal", "méz-méh", ami esetleg közös gyökerekre engedhet következtetni.)
Ugyanakkor, a világ minden nyelvében van pár %-nyi megegyező szó, akár rokonok, akár nem, vagyis lehet, hogy egy szingaléz - magyar szószedetet is össze lehetne rakni hasonlóan a magyar-göröghöz. Este bellenézek az etimológiaiba, mit hoz ki IQ szavaira.


M?egint csak a "blikk" efektusra tudnék hivatkozni.  Nézzük meg mit írt Körösi Csoma Sándor (az agyon hallgatott, bár az egyik legnagyobb Magyar)  "a szanszkrit semmiféle nyelvvel nem mutat olyan rokon vonásokat, mint a magyarral…, amennyire különbözik minden más kelet-európai nyelvtől, olyannyira kimutatható a magyar nyelvvel való rokonsága."

Azóta maguk az indoeurópai nyelvészek - Trubetzkoy, Pittioni, Schegel, stb. - döntötték meg az évszázados dogmát, és elvetették a közös indogermán ősnyelv és ősnép létezését. Beismerték, hogy tévedésnek bizonyult azon feltételezésük, miszerint a szanszkrit lett volna az indoeurópai nyelvek őse.


SZVSZ partizánnak van igaza, a magyarság legvalószínübb keletkezése, hogy egy hódító török csapat meghódította a nálánál számosabb finnugor népet, de a nép végül beolvasztotta a hódítót, a nyelv pedig összekeveredett, finnugor alapokon.

Naigen. oszt mégis hogy?  jön a kevés hódító (akik csak katonailag erősebbek) idegen kultúrával,nyelvel, vallással/hiedelem világgal/ leigázza az őslakosokat, rákényszeríti hogy adózzanak, majd elfelejti a nyelvét és a kultúráját?



Végezetül egy kis link ajánló.
http://www.varga.hu/   
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/LATIN_MAGYAR%20SZOTAR/LATIN_MAGYAR%20SZOKINCS.htm

[bokonon]

Nem biztos. Ha létezett az ősnyelv - miért ne? - sok népcsoport vehetett át ebből szavakat. Az, hogy sok magyarban meglévő sző megvan más népeknél, nem mutatja az átvétel irányát.

Mi akkor az ősnyelv? Az a nyelv kellene, hogy legyen, amelyből az összes többi ered, tehát pont az alapszókincs lenne a közös, mint ahogy a magyarban az a finnugor.
Nézzük pl. a szlávokat - a magyarba  a szláv szavak többsége a földmüveléssel, mindennapi letelepedett élettel kapcsolatosak - mert vándor őseink itt telepedtek le huzamosan. Ezek a szavak minden szláv nyelvben többé - kevésbé szintén ugyanazok, de pl. a többi finnugor nyelvben mások. Ebből logikusabban következik az, hogy a magyar vette át őket a szlávból, és nem fordítva. A magyar persze szintén bizonyíthatóan sok nyelvnek adott át szavakat, pl. a románban a városi kultúra szavai (oras - város, oara- vár) a magyarból valók.

Az egyszerüség törvénye gyakran bejön az életben: egy dolog legvalószínübb magyarázata a legkézenfekvőbb magyarázat...

[partizán]

Nem biztos. Ha létezett az ősnyelv - miért ne? - sok népcsoport vehetett át ebből szavakat. Az, hogy sok magyarban meglévő sző megvan más népeknél, nem mutatja az átvétel irányát.
A török rokonság talán nem annyira a nyelv, hanem életmód, kultúra terén mutatkozhat.
Az ősnyelv mintájára létezhetett egy ősi kultúra, kb. mint ahogy az "indián" életmódot képzeljük.
És létezhetett az életnek egy szórtabb változata, ahol a közösségbe tartozás nem volt annyira erős, ezért inkább az egyéni boldogulási módok voltak erősebbek, azaz a napi létfenntartás, és a közösségi munkamegosztás hiánya miatt nem jutott energia kulturára, hadakozásra, stb.
Ezeket a csoportokat nevezték szolgákna a fejlett közösségi társadalomban élők.

a nyelv jön az anyától. Minden más csupán sallang. Imádhatta egy ősmagyar kiscsávó az apját, aki 6-8 onogur nőnek csinált gyereket, de apa mondjuk ottmaradt augsburgnál és a gyerekből és testvéreiből magyar tudatú, magyar szokású, de onogúr nyelvű csávó lett. Ugyanez tényként kezelt dolog a bolgároknál. Oda megérkezett egy rakat pesi, lemészároltak egy csomó szláv pasit és a nőknejk gyerekeket csináltak. Ezek a gyerekek keményvonalas bolgár pusztai csávók lettek, mert tisztelték az apjukat, de szlávul beszéltek.

Egy szerb haverommal egyszer azon röhögtünk, hogy északi szlávok és déli szlávok közt éppen az a nagy különbség, hogy az egyik szőke-kékszemű, a másik fekete-fekete, ami nem vezethető vissza másra, mint arra, hogy a török megszállás sok-sok vaginát is elért.

[partizán]

Igen, aates is olyan szavakat hoz, amivel tényleg nem találkozhatott finnugor nép (alma, oroszán), de az is biztos, hogy egy délebbi finnugor népcsoport járhatott be teljesen más társadalmi fejlődési pályát, mint az északiak. Elég megnézni, hogy a csupán a mi és a bolgárok bejövetelével 670 környékén kettéválaszott északi és déli szlávok milyen komoly mértékben elérő társadalmi és nyelvi fejlődési utat jártak be. Egyik, pl a lengyelek megmaradt északi, mérsékeltebb népnek, míg a déliek heves vérmérsékletű, igazi mediterrán embrek lettek, akik sokkal közelebb állnak az olasz, spanyol, görög néphez, mint az északi rokonaikhoz. Egyébként a térség másik nagy talánya a románság helye és szerepe. Ha tetszik, ha nem a szlávok szemében a másik nagy szálka éppen ez a népcsoport. Hiszen a germán-magyar-román vonal szakítja el egymástól a északi/nyugati szlávokat a déliektől.
Talán az sem annyira véletlen, hogy lényegében ez a két vonal csapott össze egymással a második világháborúban. A szlávok közül egyedül az identitásukben elkülönülő bolgárok álltak a germánok mellé. Ha hitler nem húzza magára az angolszászokat, akkor telejsen máshogy is alakulhattak volna dolgok.
Itt persze azt is meg kell jegyezni, hogy már ekkor látható volt egy komoly vallási, kulturális megosztottság a szláv tömbön belül, hsizen a horvátok, szlovének, szlovákok, a kisebb és nyugati keresztény népesség már a nagyobb lendülettel vett részt a németek oldalán a háborúban. Ez a vallási és arra visszavezethető ellentét lett aztán a gyutacsa a juguszláv bomba 1990es felrobbanásának.

[bokonon]

Akkor sorold.  amit én belinkeltem az a görög /ógörög/ - magyar szóegyezések  példázatának egy egyszerűsített kivonata.
Fogjátok már föl, hogy a magyar minden nyelvel rokon. Ami csak úgy képzelhető el, hogy a magyar az (vagy az egyik) ősnyelv, mert a magyarban a gyökök szóbokrai teljes egészében benne vannak, míg a többiben csak részlegesen. Ha lesz időm majd írok nektek egy szösszenetet erről, csak győzzétek elolvasni.

Nem érdemes elfeletkezni arról, hogy a finnugor - török nyelvrokonság hívei közötti háborúnak egyik oka az is volt, hogy a büszke magyar arisztokráciának jobban feküdt a harcos-lovas török népektől való származás, mint a halszagú finnugor rokonság.

Az etimológiai szótárt nézegetve azonban tény, hogy a magyar egy hihetetlenül kevert nyelv, a szótári anyag kb. 20-30%-a csak finnugor (vagy még régebbi uráli) eredetü; van egy nagyon régi és jelentős törökös (pontosabban csuvas) rész még a honfoglalás előttről, aztán rengeteg szláv szó ami már közvetlenül a honfoglalás után beáramlott ("pálinka", "kapa", "gomba", "lapát", "pohár", "tányér", "kabát", "nadrág" csak hogy pár meglepőbbet említsek),  + erre még jött a német meg a latin, meg nyomokban még más nyelvek is (pl. a "száz", "ezer", "tehén", "tej", "szarv" iráni eredetü....)

Azonban, az ős szókincsnek (testrészek, rokonsági fokok, alap igék és főnevek, alapszámok) kb 80%-a finnugor; és ezek a standard eltérésekkel (pl. szókezdő magyar h = szókezdő finn k, szókezdő magyar f = szókezdő finn p, szóvégi magyar z = szóvégi finn t) egyértelmüen bizonyíthatók.

Készültek a nyelvek rokonságát felmérő statisztikák, és ezek alapján érdekes tényekre derül fény: az indoeurópai nyelvek (szankszrit, iráni, görög, latin, germán, szláv) között igen erős még mindig a hasonlóság mind szóalakban, mind nyelvtanban a több ezer évvel ezelőtti szétvállás ellenére, de például a finnugor nyelvek és az indoeurópai nyelvek között semmi kapcsolat nem mutatható ki (összesen kettő-három gyanús szó van: "név", "hal", "méz-méh", ami esetleg közös gyökerekre engedhet következtetni.)
Ugyanakkor, a világ minden nyelvében van pár %-nyi megegyező szó, akár rokonok, akár nem, vagyis lehet, hogy egy szingaléz - magyar szószedetet is össze lehetne rakni hasonlóan a magyar-göröghöz. Este bellenézek az etimológiaiba, mit hoz ki IQ szavaira.

SZVSZ partizánnak van igaza, a magyarság legvalószínübb keletkezése, hogy egy hódító török csapat meghódította a nálánál számosabb finnugor népet, de a nép végül beolvasztotta a hódítót, a nyelv pedig összekeveredett, finnugor alapokon.

[Závodszky Iwán]

ezekkel a "&tilde&lófasz"-okkal egészen könnyen olvasható és élvezetes a vers 

Bocs, Én is észrevettem, később korrigálom.....most mennem kell!

[partizán]

Túró - túro- sz
Velő - müelo- sz
Gyűrű - güro- sz (kerek)
Savanyú - zumono- sz
Apó, após - apphu- sz
Kampó - szkambo- sz (görbe)
Gyönyörű - gonüro -sz
Forró - purro- sz
Fiú, fijú - hüjo- sz
Kapa - szkaposz
Kád - kád-osz
Kör - gür-osz
Őr - oür-osz
Luk - lak-osz (gödör)
Szirt - szirt-isz (zátony, homoktorlat)
Szó, szav - pszof-osz
Rokon - progon-osz (ős, előd, mostohafiú,stb)
Ár (érték) - ár-osz (haszon)
Iker - ikel-osz (hasonló)
Kapor - kuper-osz
Liszt - aleszt-osz (őrölt)
Rizsa, rizs - orüza
Áld - alth (segít, üdvözít)
Árok - oruk
Kút - kut-osz
Tábor - taphro-sz
Hiéna - hüaina
Rág - rago-(szétszaggat, tép) tróg-(rág)
Horog - korok-sz
Karéj - khoreja (kör)
Piros - pürrosz
Vörös - eürosz
Mocsaras - muszarosz (szennyes, piszkos)
Fény - fain
Főz, fő - fóz (pirít, süt)
Eredj! - erejde! (eredj, kotrodj)
Út - oud-osz
Gyere! - deüri!
Himbáll - hübball (aláfordul, aláhjlik)
Alusz- ik - alussz-, alu-, (henyél, álmos) alusz (restség, henyélés) alu-ma (álom)
Zeng, cseng, peng - ftheng
Halk - holk-osz
Ügyes - hügieisz
Teljes - teleiosz
Fiatal - füa-thal-osz
Csinos - sztenosz
Kopasz - kopasz
Baj - boa
Fekély - szfakel-osz
Sir - szir-osz (sírverem)

Érdekes- nekem egy évig volt kollégiumi szobatársam egy ógörög-latin szakos srác. Ma a pázmányon tanít, de semmi ilyesmiről nem beszélt.
Nem hiszek abban, hogy az Onogur (nem a magyar) egy ősnyelv lenne. Valószínóűleg az a folyamat zajlott nálunk is mint a bolgároknál. Az elit írta a történelmet, de felvette a néptömeg nyelvét. Kiváncsi lennék az onogurok törénelmére.

[BlackPsenior]

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

ezekkel a "&tilde&lófasz"-okkal egészen könnyen olvasható és élvezetes a vers 

[Závodszky Iwán]

A következő kérdés a University of Washington kémia szakának egyik ZH-ján ténylegesen előfordult: "A Pokol exoterm (hőt ad le) vagy endoterm (hőt nyel el)? Válaszát bizonyítsa is."

A legtöbb hallgató állítását Boyle törvényével próbálta igazolni (a gáz lehűl, ha tágul, illetve felmelegszik, ha sűrűsödik) vagy ennek valamilyen változatával.
Volt azonban egy, aki ezt írta......................

....bár már olvastam, qrva jó!


Én viszont még az előző témához kapcsolódva küldöm ezt a gyöngyszemet. Magyar anyanyelvünk szépségét példázza az alábbi vers:

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kõ a kõ, többes számban kövek.
Nõnek nõk a többese, helytelen a növek.

Többesben a tõ nem tõk, szabatosan tövek,
Aminthogy a csõ nem csõk, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két võm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Gyõrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleõszülsz idegen.

Agysebész, ki agyat mût, otthon ír egy mûvet.
Tût használ a mûtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fûvet.
Vágy fûti a mûtõsnõt. A mûtõt a fûtõ.
Nyáron nyír a tüzelõ, télen nyárral fût õ.

Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

Fõmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fõje?
Öt perc múlva jõ a neje, s elájul a nõje.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád
helyiség.
Nemekbõl, vagy igenekbõl született a nemiség?

Mekkában egy kába ürge Kába kõbe lövet,
Országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítõjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának elõbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserû pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?

Ingyen strandra lányok mentek,
Minden elõítélettõl mentek,
Estefelé arra mentek,
Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnõsülök, fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál
egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.
Hiba mentes mentõ vagyok,
Szõke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.

Szövõgyárban kelmét szõnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörûs
lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.

Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belõle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

Díjbirkózó gyõzött tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.

Határidõt szabott Áron,
Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon,
Kitartásod meghat Áron.

Felment - fölment, tejfel - tejföl, ...
Ne is folytasd barátom!
Elsõ lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?

Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
"Kedves egesz seggedre!" köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.

Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!"
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé",
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

A magyar nyelv, remélem meggyõztelek barátom,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.

[BlackPsenior]

A következő kérdés a University of Washington kémia szakának egyik ZH-ján ténylegesen előfordult: "A Pokol exoterm (hőt ad le) vagy endoterm (hőt nyel el)? Válaszát bizonyítsa is."

A legtöbb hallgató állítását Boyle törvényével próbálta igazolni (a gáz lehűl, ha tágul, illetve felmelegszik, ha sűrűsödik) vagy ennek valamilyen változatával.
Volt azonban egy, aki ezt írta:

Először is, azt kell tudnunk, hogy hogyan változik a Pokol tömege.
Tehát, tudnunk kell, hogy milyen sebességgel érkeznek új lelkek a Pokolba, illetve milyen sebességgel hagyják el azt. Azt gondolom, hogy bizonyosan feltehetjük, hogy ha egy lélek egyszer bekerült a Pokolba, sosem fogja elhagyni. Ebből következően egyetlen lélek sem hagyja el a Poklot.
Azt illetően, hogy mennyi lélek érkezik a Pokolba, vessünk egy pillantást a világon manapság létező vallásokra. Ezen vallások egy része azt állítja, hogy ha valaki nem hívője az adott vallásnak, akkor bizonyosan a Pokolba kerül.
Mivel több, mint egy ilyen vallás létezik, és mivel az emberek nem hisznek egynél több vallásban, levonhatjuk a következtetést, miszerint minden ember, illetve minden lélek a Pokolra jut. A jelenlegi születési és halálozási arányokkal számolva arra számíthatunk, hogy a lelkek száma a Pokolban exponenciálisan nő.
Most nézzük a Pokol térfogatának változását. Boyle törvényének állítása alapján ahhoz, hogy a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban változatlan maradjon, a Pokol térfogatának növekednie kellene, ahogy új lelkek kerülnek bele.

Ez két lehetőséget ad:

1. Ha a Pokol lassabb ütemben tágul, mint amilyen gyorsan lelkek lépnek be, vagy egyáltalán nem tágul, akkor a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban növekedni fog egészen addig, amíg teljesen el nem szabadul a pokol.

2. Természetesen ha a Pokol gyorsabb ütemben tágul, mint a lelkek számának növekedése, a hőmérséklet és a nyomás csökkenni fog addig, amíg be nem fagy a Pokol.

Tehát melyik is az igaz?
Ha elfogadjuk azt a posztulátumot, amit Theresa adott nekem még az első félévben, miszerint "hamarabb lesz fagyott éjszaka a Pokolban, minthogy lefeküdjek veled", továbbá figyelembe véve a tényt, hogy azóta sem sikerült szexuális kapcsolatba keverednem vele, következik, hogy a (2) lehetőség nem lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a Pokol exotermikus.

Ez az egyetlen diák kapta meg az "A" minősítést.

[Závodszky Iwán]

Különben is.........a "nagy dolgok" először mindig fej(b)en dőlnek el!

[Závodszky Iwán]

iván, te most szopatod az öcsédet?
azt kellett volna írnod, hogy a pájinka egy ősi magyar szó és a szent koronára is fel van vésve :-PPP

Nem szop@tom, csak egy kicsit bele akartam kavarni abba a gyönyörű (néha naivnak tűnő) lelkivilágába. (Ezzel akartam, akarom kikényszeríteni, hogy magasröptű gondolatait ne csak úgy "odaszúrja", hanem bővebben ki is fejtse!--------ALIG VÁROM! )

Egyszóval provokáltam!

És most, hogy már a számomat is kitörölte -ezen a fórumon- várom a REAKCIÓ-ját!

U.I.:.............ja és elismerem (sőt láttam is) tényleg bele van vésve a koronába!

[Pityubacsi]

Mióta olvastam ezt a baromságát, azóta nem beszélünk, még a telefonszámát is kitöröltem.

csak keményen, apám! :-))

[IQ23]

iván, te most szopatod az öcsédet?
azt kellett volna írnod, hogy a pájinka egy ősi magyar szó és a szent koronára is fel van vésve :-PPP

Mióta olvastam ezt a baromságát, azóta nem beszélünk, még a telefonszámát is kitöröltem.

[IQ23]

mint pl. az alma, meg az oroszlán? de sorolhatom még...

Akkor sorold.  amit én belinkeltem az a görög /ógörög/ - magyar szóegyezések  példázatának egy egyszerűsített kivonata.
Fogjátok már föl, hogy a magyar minden nyelvel rokon. Ami csak úgy képzelhető el, hogy a magyar az (vagy az egyik) ősnyelv, mert a magyarban a gyökök szóbokrai teljes egészében benne vannak, míg a többiben csak részlegesen. Ha lesz időm majd írok nektek egy szösszenetet erről, csak győzzétek elolvasni.

[Pityubacsi]

iván, te most szopatod az öcsédet?
azt kellett volna írnod, hogy a pájinka egy ősi magyar szó és a szent koronára is fel van vésve :-PPP

[aates]

no, lényegében magad adtál választ a talányra, hiszen a szavak, amelyeket felírtál, mind-mind "civilizációs" szavak.

mint pl. az alma, meg az oroszlán? de sorolhatom még...

[Závodszky Iwán]

...akkor egy kis nyelvészkedés (ha már ez a téma mostanság ily felkapott a  fórumon)

Mindannyiunk nagy büszkesége a PÁLINKA (....imádom!! )! Igazi HUNGARIKUM, mely ital nevének használatáért vallási és politika felekezetektől függetlenül egységesen harcoltunk (ill. harcoltak uniós politikusaink). Rajtunk kívül csak 4 osztrák megyében használhatják ezt a szót égetett szeszből készült italra (és arra is csak abban az esetben, ha barackból készül).

...és akkor most nézzük, honnan is ered az annyira nagy büszkeségre (méltán) okot adó terméket takaró NÉV:

A legősibb tejpálinka — a kalmüköknél arki, araki, raki — mellett szibériai és kaukázusi népeknél (örmény, grúz) is folyt lepárlás, desztilláció. A VIII. században a bor lepárlásával foglalkozó araboktól származik az alkohol alkimista műszó, amely ’finom por’-t jelentett. A mai borszesz a középlatin alcohol vini szókapcsolatból jött létre, s Paracelsus nevéhez fűződik 1789-től. A kelták 1170-ben Skóciában gabonapálinkát készítettek. A XVI. századig az égetett szesz gyógyszernek számított. A gyógyszer szerepet igazolja az európai terminológiában az aqua vitae (élet vize) és az aqua vini megnevezések, s ennek változatai a különböző nyelvterületeken. Az égettbor készítése arab eredetű, görög, olasz közvetítéssel terjedt el, de Magyarországon számolnunk kell a keleti, szibériai hatásokkal is.

A pálinkafélék hazai elterjedése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné köszvényét gyógyították aqua vitae -vel, azaz aqua vitae reginae Hungarie ’magyar királyné életvize’. A tény olasz kapcsolatra utal. Mátyás korában a borszesztől megkülönböztetve crematum, crematura nevekkel nevezték meg a gabonából készült párlatokat. A XVII. századtól használják a szlovákból átvett pálinka szót a gabonaalapú párlatok kifejezésére. Változatai gorolyka, gorelyka, gurulyka, goselka, rabasunka, brabasunka is szláv eredetű [493] változatok. A pálinka, babinka változatban 1572-ben fordul elő Debrecenben. A TESz. 1630-tól jegyzi. A szlovák eredetre utal a tótpálinka megnevezés is. Gyulafehérváron 1698-ban előforduló dühütke, dühöttke szavak nem terjedtek el a nyelvterületen.
...és még folytathatnánk a példákat napestig, de nem ez a cél!

Egyetértek Tamással és GS Attilával, hogy nem biztos, hogy nyelvi (nyelvészi alapon) kell a történelemhez, néperedethez nyúlni!
(Persze lehet, hogy erre pont nem a pálinka volt a legmegfelelőbb hasonlat ill. példa..........de hát annyira szeretem ........és annyira büszke vagyok rá, hogy már csak mi nevezhetjük így Isten egyik legnagyobb ajándékát!)

Üdv. Mindenkinek és ha hazaértek (vagy már otthon vagytok) igyatok meg egy jóféle kisüstit!

[IQ23]

Baromságokat beszéltek.

A magyar az ősnyelv.

Egyik kedvenc témám, csak most nincs időm írni.  de majd kaptok a pofátokba nemsokára.

[IQ23]

Túró - túro- sz
Velő - müelo- sz
Gyűrű - güro- sz (kerek)
Savanyú - zumono- sz
Apó, após - apphu- sz
Kampó - szkambo- sz (görbe)
Gyönyörű - gonüro -sz
Forró - purro- sz
Fiú, fijú - hüjo- sz
Kapa - szkaposz
Kád - kád-osz
Kör - gür-osz
Őr - oür-osz
Luk - lak-osz (gödör)
Szirt - szirt-isz (zátony, homoktorlat)
Szó, szav - pszof-osz
Rokon - progon-osz (ős, előd, mostohafiú,stb)
Ár (érték) - ár-osz (haszon)
Iker - ikel-osz (hasonló)
Kapor - kuper-osz
Liszt - aleszt-osz (őrölt)
Rizsa, rizs - orüza
Áld - alth (segít, üdvözít)
Árok - oruk
Kút - kut-osz
Tábor - taphro-sz
Hiéna - hüaina
Rág - rago-(szétszaggat, tép) tróg-(rág)
Horog - korok-sz
Karéj - khoreja (kör)
Piros - pürrosz
Vörös - eürosz
Mocsaras - muszarosz (szennyes, piszkos)
Fény - fain
Főz, fő - fóz (pirít, süt)
Eredj! - erejde! (eredj, kotrodj)
Út - oud-osz
Gyere! - deüri!
Himbáll - hübball (aláfordul, aláhjlik)
Alusz- ik - alussz-, alu-, (henyél, álmos) alusz (restség, henyélés) alu-ma (álom)
Zeng, cseng, peng - ftheng
Halk - holk-osz
Ügyes - hügieisz
Teljes - teleiosz
Fiatal - füa-thal-osz
Csinos - sztenosz
Kopasz - kopasz
Baj - boa
Fekély - szfakel-osz
Sir - szir-osz (sírverem)

[partizán]

szerintem a bolgárok szlávok, a magyarok onogurok.

Nem az számít, hogy ki nevelt egy gyereket az apaságnál, hanem az, hogy ki csinálta.

[partizán]

A nyelvészet egy dolog egy nemzet történetének és eredetének megitélésben. A baj az, hogy csak és kizárólag, itt is csak az összehasonlító nyelvészetre alapozva történt meg  150 éve hovatartozásunk eldöntése. A nyelv <> nemzet és nép.

A magyar nemzet fejlődésének van egy olvasztótégely jellege. Nincs még egy olyan nemzet európában, amely hozzánk hasonlóan képes lett volna annyi fajta népességet magába olvasztani, mint mi. Én hiszek abban, hogy valódi őseink az Onogurok igenis valahonnan a ural vidékéről indultak és sodródva nyugat felé itt találtak maguknak végső álláspontot. Ezen a nemzeti történelmünkön átível egy vezérfonal, mégpedig a nyelvünk. Ez a nyelv volt olyan erős, hogy képes volt magába olvasztani gepida, langobárd, szláv, avar maradványokat, a később érkező magyarokat és szövetségesiket, a kunokat, a jászokat és legutóbb a cigányokat és a zsidókat. Ekkora népmozgásban bármelyik más nálunk nagyobb nép is belerokkant volna

[partizán]

no igen, én is voltam a hanti-manysiknál, cserébe oroszul beszéltünk, annyira hasonló a nyelvünk...
ennyi erővel azt is mondhatjuk, hogy a mongoloktól származunk (lsd: oroszlán), vagy az araboktól (lsd: dohány), vagy a bolgároktól (lsd: gyémánt), vagy a kazahoktól (lsd: alma) és még sorolhatnám. vagy az oroszok a franciáktól származnak (a most beszélt nyelvük kb. 20%-a francia szavakból áll).

szóval a nyelvészet szép dolog, meg a nyelvtan is, de azért még nem minden! inkább elgondolkodtató az, hogy miért nem maradt meg sehol ázsiában a miénkhez hasonló nyelvtan?!

no, lényegében magad adtál választ a talányra, hiszen a szavak, amelyeket felírtál, mind-mind "civilizációs" szavak. AMiket én írtam, azok viszont a legalapvetőbb szavak közé tartoznak. Szerintem a babuska, mamumska, mysa és a hasonló szavak nem tartoznak a francia eredetű orosz szavak közé, míg pl  horology gyanúsan összecseng pl az olasz orologió szóval. Minden nyelvnek van egy modernizációs folyamata. A mi nyelvünk éppen a vándorlásunk legfőbb bizonyítéka és ennek alapján lehet elehelyezni fejlődésünk, haladásunk legfőbb mérföldköveit.

[aates]

van egy munkatárs, aki kint volt nemrég finnben. Néhány hasonló szó:
Kéz-kezi
vér-veri
Méz-mész
méh-méh

no igen, én is voltam a hanti-manysiknál, cserébe oroszul beszéltünk, annyira hasonló a nyelvünk...
ennyi erővel azt is mondhatjuk, hogy a mongoloktól származunk (lsd: oroszlán), vagy az araboktól (lsd: dohány), vagy a bolgároktól (lsd: gyémánt), vagy a kazahoktól (lsd: alma) és még sorolhatnám. vagy az oroszok a franciáktól származnak (a most beszélt nyelvük kb. 20%-a francia szavakból áll).

szóval a nyelvészet szép dolog, meg a nyelvtan is, de azért még nem minden! inkább elgondolkodtató az, hogy miért nem maradt meg sehol ázsiában a miénkhez hasonló nyelvtan?!

[gsattila]

A nyelvészet egy dolog egy nemzet történetének és eredetének megitélésben. A baj az, hogy csak és kizárólag, itt is csak az összehasonlító nyelvészetre alapozva történt meg  150 éve hovatartozásunk eldöntése. A nyelv <> nemzet és nép.

van egy munkatárs, aki kint volt nemrég finnben. Néhány hasonló szó:
Kéz-kezi
vér-veri
Méz-mész
méh-méh

Ráadásul a nyelvtani szerkezet szinte ugyanaz nagyon has. SŐT! haladó módon a nyelvükben hozzánk hasonlóan nincs himnemű/nőnemű megosztottság. Szóval én hiszek benne, sőt az is meggyőző volta, mit egy TVadásban láttam valami halzabáló közeli rokon népnél, hogy kissé palócosan ugyan, de abszolút érthetően számoltak le öt halat a riporternek.

Azt meg végkép nem értem, hogy miért is jó az, ha valami misztikus ködbe mossuk el az eredetünket. Ahogy egy egyén életében, úgy népek között is szerintem jó, ha valakinek vannak rokonai.

[partizán]

van egy munkatárs, aki kint volt nemrég finnben. Néhány hasonló szó:
Kéz-kezi
vér-veri
Méz-mész
méh-méh

Ráadásul a nyelvtani szerkezet szinte ugyanaz nagyon has. SŐT! haladó módon a nyelvükben hozzánk hasonlóan nincs himnemű/nőnemű megosztottság. Szóval én hiszek benne, sőt az is meggyőző volta, mit egy TVadásban láttam valami halzabáló közeli rokon népnél, hogy kissé palócosan ugyan, de abszolút érthetően számoltak le öt halat a riporternek.

Azt meg végkép nem értem, hogy miért is jó az, ha valami misztikus ködbe mossuk el az eredetünket. Ahogy egy egyén életében, úgy népek között is szerintem jó, ha valakinek vannak rokonai.

[partizán]

volt itt-ott már a fórumon. de nagyon jó!:) engem meggyőzött.

[aates]

nos, gyermekeim, a kérdés eldöntve

http://merras.sfblogs.net/2007/03/12/bizonyitek-a-finn-magyar-nyelvrokonsagra

ha már volt, akkor bocsi, én csak most láttam...

[partizán]

http://greyfalcon.us/restored/Operation.htm

Egy kis ismeretanyag.

[partizán]

Na, hogy a pangást oldjam.
Nagyon gyenge a kép, még az árnyékok sem futnak egyirányba. 
<beszúrt kép törölve>

mert ugyebár a holdon van. A nácik vagy oda, vagy az anktartiszra menekültek. Muindjklét helyen lehetnek érdekes dolgok.

[1303LS]

Hogy legyen egy kis vw vonatkozás is!:)

Na, hogy a pangást oldjam.
Nagyon gyenge a kép, még az árnyékok sem futnak egyirányba. 

[partizán]

Azt hittem, hogy lesz nagyobb érdeklődés egy ilyen érdekesebb témára, bár a csúcson a pangás itt a bogarhatun, ahogy elnézem...

[partizán]

Szerintem sem zörög a haraszt, ráadásul nagyon sok dologról derült ki a történelmben, hogy bizony-bizonymegtörtént, de valahogy kimaradt a korabeli híradásokból. A náciknak volt okkultista hite, illetve több olyan fejlett technikai megoldással rendelkeztek, amely lehetővé tett meglepő lépéseket. Elég csak belegondolni, hogy a háború utolsó szakaszában igen fejlett rakétatechnikával rendelkeztek már és saját atomtudósaik nem remekeltek ugyan, de 45ben sikerült megkaparintaniuk az atomtitkot. Nos ennek a rakétatechnikával való keresztezése volt a béke záloga negyven éven keresztül, mivel mindenki parázott, hogy szét lesznek lőve a városaik pikk-pakk.  Ha ez hitler kezébe juott volna, akkor lehetősége lett volna kizsarolni egy számára kedvező fegyverszünetet.
Szal' igen nagy szerencse az emberiségre nézve, hogy Hiternek nem volt még egy éve. A náci ufókban nem hiszek, de azt el tudom képzelni, hogy voltak elvhű szektás figurák, akik csoportosan menekültek, szervezeti rendjüket megtartva. Túlságosan gyanús ebből a szempontból a Himmler vezette SS, amely az emberiség történetének egyik legjobban szervezet katonai szektája. Mivel rendelkeztek hosszú távon is járóképes tenger(alatt)járó technikával, ezért elképzelhető, hogy megpróbáltak eljutni a világnak olyan pontjaira, ahol meg tudják húzni magukat. Sokuk számára,ez tény, remek fogadóhely volt dél-amerika. Argentina talán ma már bevalottan is nyújtott menedéket a náciknak. Persze ahhoz, hogy csoportosan, akciókészen bújjanak meg valahol, olyan hely kellett, ahol elvétve sem találkozhatnak emberekkel. Ennek a kritériumnak még az őserdők sem feleltek meg, az anktartiszi szigetvilág viszont igen, főként ha az Újsvábföldi 1938-39-es expedíció egy jól feltöltött bázist hozott létre. DE! Egy ilyen bázis nem lehet kiindulópontja egy világellenes összeesküvésnek, hanem egy olyan hely, ahol pár évig meg tudja húznio magát pár tucat szerencsétlen ember gyíkkonzerven meg konzervkenyéren. Az sem kizárt, hogy az amik komoly flottával való odavonulása sem volt véletlen, de annak idején emögött lehetett egy olyan pletyka is, ami máig borzolja a kedélyeket. Egy olyan pletyka, amelyet a totális bukás árnyékában önmaguknak meséltek be a náci tisztviselők. A csodafegyverek emlegetése hitet termelt azokban is, akik mondták, már csak azért is, mert a V1 és V2 rakéták léte tényleg adott okot az ilyen jellegű bizalomra.